Beszámoló jelentés az Egész életen át tartó tanulás program Leonardo da Vinci Mobilitás alprogramban megvalósuló tanulmányútról.

A szakképzés területe: Hátrányos helyzetű fiatalok szakmai integrációja

A tanulmányút helyszíne: Finnország, Jyväskylä

Időpontja: 2013.04.07-13.

A Jyväskylä Oktatási Konzorcium az egyik legnagyobb szakképzéssel foglalkozó intézmény Finnországban. A tanulmányút résztvevői mindannyian hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű fiatalok szakképzésével foglalkozó szakoktatók és intézményvezetők az ország 6 városából (Miskolc, Kecskemét, Karcag, Pécs, Budapest, Szentendre).

A résztvevők megismerték a finn oktatás felépítését, szakmai előadást hallhattak a sajátos nevelési ígényű, tanulási nehézségekkel küzdő diákok egyéni fejlesztési tervének kialakításáról és a normál tanórákba való integrálásáról. Találkozhattak és beszélgethettek szaktanárokkal, fejlesztőpedagógusokkal, problémás diákokkal, megismerkedhettek az áthidaló „Karrier Start” program és a „10. fejlesztő évfolyam” biztosította lehetőségekkel, látogatás tehettek a valódi termelést-munkát folytató tanműhelyekbe (nyomda, autószerelő műhely, fémforgácsoló műhely), szépségszalonba, amelybe interneten tudnak időpontot kérni a vendégek.

Ellátogattak az egykor valódi szállodaként működő vendéglátás-idegenforgalmi szakképzés épületébe, tanúi lehettek az aktuálisan zajló szakács-felszolgáló országos szakmai versenynek. Előadást hallgattak meg azokról a tudományos kutatásokról, kontroll-csoportos vizsgálatokról, amellyel az alul motivált, kudarcos diákok lemorzsolódását probálják megakadályozni. Bepillantást nyerhettek abba, hogy a finnek mennyire társadalmi problémaként tekintenek arra, ha egy fiatal nem szerez szakmát, ezért különböző módokon, az egyéni autonómiát tiszteletben tartva igyekeznek segítséget nyújtani állami és civil szerveződéseken keresztül (pl. Youth Workshop) egyaránt.

Idézet néhány résztvevő útinaplójából:

• „Azt szűrtem le magamban, hogy a tartalomhoz kerestek megfelelő oktatási formát, és a gyakorlati, tapasztalati tanulásra alapozzák a tanulási folyamatot, ellentétben a hazai gyakorlattal, ahol az elméleti megközelítés a hangsúlyos. A tanulási környezet is magával ragadó volt, a közösségi terek a diákok használatában vannak, mégsem „lelakottak”,a menza olyan volt, mint itthon egy étterem, a mosdók akadálymentesítettek és tiszták, a falak színesek, informatikai eszközökkel minden terem, tanműhely, közösségi tér el van látva. A diákok otthonosan viselkedtek, érezhető volt, hogy magukénak érzik a helyet…” Mariann
• „A hazai és a tapasztalt gyakorlat között a legnagyobb különbséget abban látom, hogy a finn oktatás résztvevői (szülők, diákok, tanárok) az oktatást egy lehetőségnek és nem kötelezettségnek tartják. A szakmák képviselőinek magas a társadalmi megbecsültsége, így a szakképzés is népszerűbb a diákok körében, mint a gimnáziumi képzés… A finn kultúrában és társadalomban az egyén tisztelete kiemelten fontos, így az oktatási rendszer egyik pozitív jellemzője az autonómia. A diákok önálló döntéseket hozhatnak a tanulmányaikkal kapcsolatosan és az iskola biztosítja a választott tanulási utat.” Katalin
   

Teljes beszámoló